Igen, Sunrideres családban nőttem fel, de ez számomra teljesen természetes dolog. Gyerekkorom óta tele van a konyhánk ablaka a SR termékeivel, amit, ha jön hozzánk valaki, rendszeresen megcsodál: "Ti ezt mind szeditek?" Erre én azt válaszolom, hogy esszük, nem szedjük. Egyébként hálás vagyok azért, hogy ilyen gondolkodású családban nőttem fel. Szerintem rengeteget számít, hogy a szülők milyen minőségű ételeket, italokat raknak a gyerek elé, mert ez a példa marad/ragad meg. Amióta az eszemet tudom normális ételek voltak otthon. Rengeteg gyümölcs, zöldség mindenféle színben, joghurt, müzli, normális kenyér és még sorolhatnám. Na persze nem kell azt képzelni, hogy szinte aszkéta életmódot folytattunk… csak egész egyszerűen bármikor nyitottam ki a hűtőt otthon, egyszer sem találtam benne szénsavas, mindenféle színű üdítő italokat, nem volt tele a lakás édességgel és egyetlen egy chips-es zacskóval sem találkoztam. Talán óvodás korom óta fogyasztok néhány fontosabb SR terméket, emlékszem, amíg nem tudtam lenyelni a kapszulákat, mézben vagy lekvárban kevertük össze a tartalmukat. Az egy évben egyszeri lebetegedés nálam is meg volt, és előfordult, hogy az orromat fújtam pár napig ősszel meg tavasszal, de nem voltam egy betegeskedő gyerek…nem köhögtem állandóan és nem látogattuk a gyerekorvost rendszeresen. Ma már tudatosan eszem ezeket az élelmiszereket, és nagyon jó a közérzetem tőlük! Örülök, hogy a Sunrider filozófiája révén, és a környezetemnek köszönhetően szinte gyerekkorom óta egy egészséges képem alakult ki arról, hogy mire van szüksége a szervezetnek, miből mennyit ideális enni. Persze tudatossá ez csak az elmúlt pár évben vált. A jó közérzet elérésében, a fittségben, a szervezet tisztításában és táplálásában a Sunrider termékei rendkívül hatékonyak és rengeteget segítenek. Mindenképp ezt a szemléletet tolmácsolom a környezetem felé.
ZSÓFI! Örülünk az írásodnak vártuk már nagyon,hiszen a távolság miatt ritkább a találkozás. Az írás nagyszerűen sikerült,valódi képet kaphattunk milyen is amikor valaki tudatos étkezéssel éli meg a hétköznapokat.
VálaszTörlésZsófit immár 10 éve jól ismerem, így tanúsíthatom, hogy valóban ebben a szellemben él és gondolkodik! Nagyon pozitív példa lehet a kérdést kicsit hanyagabbul kezelő kortársai számára, szerencsére egyre többen vannak, akik már fiatalon is ilyen tudatosan állnak hozzá a táplálkozáshoz.
VálaszTörlésMég az jutott eszembe, 2007 nyarán együtt voltunk egy két hetes gyönyörű utazáson Kínában. Peking éttermeiben együtt gyakorolhattuk a pálcikával evést, a végére egész jól belejöttünk, igaz Zsófi? ;) Na ott aztán betekintést nyerhettünk egy egészen más kultúrába, máig emlékezetes élmény, hogy ott mennyivel másképp, tudatosabban állnak hozzá az étkezés kérdéséhez..
VálaszTörlésElőször is : Szia Zsófi! örülünk, hogy itt vagy közöttünk a blogban.
VálaszTörlésMásodszor: Az én szüleim is veletek voltak Kínában, nekik nem nagyon jött össze a pálcikával való evés. Sokat meséltek az ott töltött két hétről, rengeteg élménnyel lettek gazdagabbak.
Az étkezés ott valóban más, de jobban belegondolva teljesen logikus és ésszerű. Lehet, hogy nekünk is hasonlóan kéne? Hoppá. ti már láttatok túlsúlyos kínai embert? Én még nem.
Hát, a 2007es kínai út az hatalmas élmény volt!!!nagyon hálás vagyok (by the way) a szüleimnek& SUNRIDER-nek, hogy eljuthattam oda!:)Roli biztis emlékszel a rengeteg SunSmile-os fényképre:DD
VálaszTörlésAz igazi kínai kaja alig hasonlítható az itthoni gyorséttermi kínaihoz!Micsoda színkavalkád tárult elénk minden egyes alkalommal...és a tény, hogy mindegyik étel fűszerezése tudatos, tehát figyelnek arra, hogy melyik fogáshoz milyen fűszer passzol, nem csak ízben, hanem a szervezetben kifejtett jótékony hatását tekintve is...FANTASZTIKUS
Szia Zsófi! Örülök Neked, hogy itt vagy velünk! Ezután a beszámoló után nagyon szeretném megkostólni azt az igazi kínai ételt, amiről beszéltek. Egyik legfőbb vágyam ,hogy veletek együtt ízlelhessem meg!!!!
VálaszTörlésSzia Zsófi, sziasztok! Itt sokan ismerik a Sunrider-t:) Az én családomban és Tomiéban is ismeretes az SR:) Én kb. 1 éve iszom rendszeresen a káli teát, most már szeretem is:) Tomi a tavalyi aranyszezon vége felé már szellemileg és fizikálisan is kimerült volt és a SR megfelelő termékeivel tunningoltuk fel:) Meg is lett az eredménye, mert a bajnoki aranyig koncentráltan tudott játszani, és vezetni a csapatát a győzelemig. Mi fogyasztók vagyunk, Tomi édesanyja, és az én hugicám, akik foglalkoznak értékesítéssel. Mi is igyekszünk egészségesen élni, ami az csokifüggőségemmel szinte összeegyeztethetetlen.:) Igyekezetünk abban merül ki, hogy tudatosan nincs itthon nasi - így mikor vendégek jönnek hozzánk, nincs az a tipikus, amivel megkínálhatnánk őket, pl. az isteni chips, vagy sósmogyoró, ropika, mert valljuk be, ezek mégiscsak finomak:) - nem járunk McDonalds-ba, aki most is tökéletes marketinggel és új designnal - minimalizált kávézószerű találkahely - csalogatja és teszi rabjává a vendégeket, és csapja agyon a minőséget és a gasztronómiát. Csapvizet és ásványvizet iszunk, gyümölcslé is csak hébe-hóba található meg a hűtőnkben. Csírát fogyasztunk, amit a piacról szerzünk be. Az az ember már nagyon sokat tesz az egészségéért, aki elhagyja a nassolást, az ebéd utáni fini desszertet, tejszínhabos-kávéfinomságot, a finomabbnál-finomabb, illatosan gözölgő, frissensült, ropogós péksüteményeket. HA ezekről le tudunk mondani :)), vagy fogyasztásukat visszafogjuk, akkor tisztábban tudunk gondolkodni, kiegyensúlyozottabb közérzettel tudunk élni, és a gyerekeink sem lesznek már az oviban guruló gombócok, lúdtalpasak és puhányak. Jó egészséget!
VálaszTörlés