Hát igen... Fiatalon, egészségesen élvezhetjük az életet... ha azok vagyunk.
Most sok minden eszembe jutott. Kezdjük az elején:
A WHO szerint (ami kutató orvosokból áll össze, és a világ egészségügyi szervezete) 90 %-ban saját magunkon múlik az egészségünk.
Ebből 45 %-a táplálkozási szokásaink- mit eszünk és iszunk meg, azaz mit küldünk le a szánkon.
25%-az életmódunktól függ - mennyit mozgunk, sportolunk, mennyire stresszes a munkánk.
20%-genetika-amin alapjaiban változtatni nem tudunk, de befolyásolhatjuk.
És mindössze 10 %-ban függ az egészségügyünktől.
Tehát kié a felelősség?.. A miénk. Én ezért is tartom fontosnak a helyes példamutatást gyermekeim részére. Minden gyermeknek a szülője a legnagyobb példakép, minket másolnak pici koruktól fogva, ösztönösen, egy különleges bizalomból. Mi szülők is a legjobbat szeretnénk a gyermekeinknek, miért ne kezdhetnék az egészségnevelést saját magunkkal?
Valóban rengeteg termék és ajánlat között lehet válogatni. A kérdés az, hogy milyen szempontok alapján döntünk, vagy érdemes döntenünk, hogy melyiket válasszuk. Például: Ki/k állítják elő?, honnan származik a nyersanyag?, milyen a gyár?, ki/k vállal/nak érte felelősséget?, milyen a rendszer? stb..
Én úgy gondolom, nagyon fontos a jó választás, ne kísérletezgessünk. Éppen ezért javaslom mindenkinek, hogy jól járjon utána, mielőtt dönt. Sajnos nagyon nehéz első látásra eligazodni a piacon lévő értékes, valóban különleges színvonalat képviselő gyártók és az emberek hiszékenységére építő, bóvli szélhámosságok között. Márpedig fontos ennek utánajárnunk, hiszen senki sem tenne szívesen a család asztalára megbízhatatlan forrásból származó, az egészségre esetleg ártalmas termékeket. Szerencsére található egy olyan objektív, a forgalmazó és gyártócégek törvényes és tisztességes működését ellenőrző szervezet, ami nekem segített az eligazodásban: Közvetlen Értékesítők Szövetsége
Ha "idősebb" korban döntünk úgy, hogy változtatni szeretnénk életvitelünkön, mert ekkor jövünk rá, hogy így tovább nem mehet (mert akkor rossz vége lesz és különben is elég a nyavalyákból!), akkor se tétovázzunk! Változtatni sosem késő, csak jobb lehet. Például az én apukám most 57 éves és 3 éve kerékpározik intenzíven. Akár 300 km-t is könnyedén leteker egy nap alatt.
Egyszóval: Kezdj élni! Start líving!
Cili,
VálaszTörléssikerült a lényeget megragadnod ezzel a bejegyzéssel! Én csak annyit tennék hozzá, hogy ha jobban belegondolunk, akkor ma az a fura helyzet, hogy sokan sajnos vakon az orvosra hárítják a felelősséget az egészségükért, és a maguk részét teljesen elhanyagolják. Holott éppen a témára legnagyobb rálátással rendelkező orvosok (WHO) állapították meg, hogy ha valaki a maga részét elhanyagolja, akkor az orvos már lényegében tehetetlen...
Jó lenne, ha minél többen felismernénk ezt, és a következő generációt már egy új, kevésbé önpusztító szemléletben tudnánk felnevelni.