2010. november 18., csütörtök

Bemutatkozás: Korpics Attila

Sziasztok!


Roland kért meg, hogy írjak pár szót magamról, vagy praktikusabban mondva, ő szánt meg a joggal a blogba való íráshoz.

Egy újabb megközelítésből: olvastam, hogy cél az oldalra író tagok számát 100 közelébe hozni, ennek váltam áldozatává:-) Ha eszembe jut még más indok, akkor még megírom.

Az én témám elsősorban a sport, azon belül a hosszútáv-futás, esetleg elenyésző országúti kerékpár, némiképp a súlyzózás, nagyon marginálisan pedig a foci. Százalékosan kifejezve 90/5/4/1%, ha ennek bármi értelme van. Szerintem egyébként nincs, csak érzékeltetni szerettem volna az arányokat. De ha már ennyire belejöttem, ha 12 évvel ezelőtt kérdezték volna (bár most se kérdezte senki) akkor 5/30/0/65%, ha 5 éve, akkor pedig 5/60/20/15%. Ennyit a következetességről. Sok logikát nem lehet észrevenni a számok mögött, így biztosan szép szabálytalan grafikont lehetne rajzolni belőle.

Ha sarkosan akarnám kifejezni magam, vagy mondjuk úgy, hogy a mai eszemmel azt gondolom, a múltban a labdajátékok oltárán perzselődtem, miközben egy időben elkezdett állóképességi sport talán a jelenlegi eredményeimen is sokat dobott volna. Nem az ovónénimre haragszom, hogy nem vitt le a mostani Tesco helyén egykor megboldogult rekortánra kis pisis koromban, de azért 20 évesen már illett volna eldöntenem, mit is szeretnék, hát amint az a fenti értékekből is kiderült, se nem a foci, se nem a testépítés lett a befutó…

Alapvetően félmaratonokat futok (21.1km), de azért már teljesítettem idén maratont is és tervezek továbbiakat a közeljövőben. Arra gondoltam, hogy ha már úgy is közeledik a helyi mountain man szilveszteri futóverseny, majd bejelentkezek, hogy’ megy a felkészülés. Tavaly sikerült pályacsúcsot futnom a 24 km-es távon (a Rolinak pedig a sokkal megterhelőbb 41km-en), ezt szeretném idén megjavítani (persze csak a 24-eset), ha viszont a körülmények mostohának bizonyulnának (jég, hó, erős szél), 41-re neveznék.

Aki csak egy kicsit is benne van az állóképességi sportokban, az tudja, hogy ez csak úgy megy, ha az ember alapvetően a hosszabb távra készül és ha úgy jön ki, abból fut versenyen egy intenzívebb rövidebbet. Nem tudom, mennyire voltam érthető:-)

Hogy ne csak sportról beszéljek, és legyek szentségtörő, imádom a chipset, a kóla a hamburger, a Big Mac és mindenféle pizza ízét. Csak nem nagyon fogyasztok ilyeneket, pedig esküszöm, hogy imádom őket. Persze, akkor honnan tudom, hogy milyen az ízük? Erre csak az a válaszom, hogy szerintem ti is tudjátok, pedig kerülitek őket:-)

Azért hogy legyen egy kép insertelve a végére is, a feleségemmel és 17 hónapos kislányommal lakunk együtt (ők láthatók - többé és kevésbé), aki nagy szerencséjére nem rám hasonlít:) Szóval én nem így nézek ki férfiban, pedig akkor biztosan szép lennék.

6 megjegyzés:

  1. Attila!
    Üdv a csapatban! A pizzát pedig -elárulom, hogy- én is imádom, és fogyasztom is rendszeresen :)
    Roli

    VálaszTörlés
  2. Én is üdvözöllek a csapatban és a pizzát szintén szeretem.(judit)

    VálaszTörlés
  3. Helló Attila! Tisztelettel köszöntelek a tagok között,gratulálok az íráshoz,ugye,hogy nem fájt?A sportos vonal tovább erősödik személyeddel.Szép teljesítmény amit futásban teljesítesz, a többi pedig már történelem.A lényeg,hogy Te magad megtaláltad számodra a legjobbat,amit sportban megtehetsz.Így,hogy ennyire szereted a pizzát(és a többit),talán szervezhetnénk közös Next pizzázást! A kislányod pedig tagja lett a Little Next Generation tagságnak!

    VálaszTörlés
  4. Látom, ez a pizza téma sokakat mélyen megérintett:)

    VálaszTörlés
  5. Hello Attila! Nagyon tetszik a bemutatkozásod! Bizonyára azért, mert én is sportolok. :) És nagyon édes a kislányod, gyönyörű mosolya van! :)
    Remélem majd megismerhetlek valamelyik Next Generation programon!
    Sok sikert a futásban!!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.