A "Fábry"

Múlt pénteken Zalaegerszegen lépett fel az ország humorista királya, Fábry Sándor. Az utolsó pillanatban sikerült jegyet szereznünk, így Timivel és anyuékkal átszerveztük az esti programjainkat és hét órára elmentünk a show-nak helyszínt adó Art moziba (az egykori Ady mozi nagytermébe).

Erős félház fogadta a lazán, de elegánsan megjelenő "művész urat". Ez a kettősség jellemezte magát az előadást is: Fábry játékos könnyedséggel (olykor közönséges dolgokon élcelődve), ám a kifejezésmódban magas intellektust igénylő eleganciával vitte végig a közel két órás műsort.

Én magam nagyon kíváncsi voltam arra, hogy vajon élőben is jellemzi-e az a szellemesség, mint ahogy az a tévé képernyőjén látszik. Nos, erre nagyon határozott választ kaptam: Sándor élvezi az élő show varázsát, valósággal lubickol a helyzetben, fantasztikus poénokat rögtönöz, látszólag csapongva a gondolatai és történetei között mégis végigviszi az elkezdett szálakat. Igazi showman, akin még csöppet sem látszanak a kiégés jelei. A közönség (köztük mi is) elbűvölve hallgatta az előadást, bizony sokszor megdolgoztatta a rekeszizmainkat.

Az előadásban különben nagyon sokat mesélt gyerekkoráról (persze óriási, vicces sztorikkal fűszerezve), rengeteg olyan dolgot megtudtunk róla, mint emberről, amikről a tévés szerepléseiben sokkal kevesebb szó esik.

Nem kétséges, egy kivételes ösztönös zseniről van szó, de hazafelé tartva abban egyetértettünk, hogy rengeteg tudatosság, tervszerű munka is benne van mindabban, amit csinál. A politikai vonalat talán nem kellene erőltetnie, de ezt leszámítva önfeledt szórakozást jelent őt hallgatni!