2011. november 2., szerda

Élményeim népszámlálóként



Még nyár elején fedeztem fel az interneten, hogy októberben népszámlálást tart Magyarország, és már itt olvastam azt is, hogy lehet majd jelentkezni számlálóbiztosnak. Később azonban megfeledkeztem róla, és amikor augusztus végén újra eszembe jutott, sajnos már betelt a létszám, már nem fogadták a jelentkezésemet. Néhány nappal később azonban mégis megkerestek az önkormányzattól: kiesett egy ember, ha gondolom, beugorhatok a helyére. Éltem a lehetőséggel, így történt, hogy a lakóhelyem közvetlen környéke helyett a Páterdombon kaptam egy körzetet (nagyjából a Bíró Márton-Honvéd és a Farkas Dávid-Szegfű utcák által határolt területet). Örültem neki, hiszen egy nyugodtabb, családi házas övezetről van szó.

Még szeptember közepén kellett részt vennünk egy felkészítő oktatáson, és aztán szeptember végén kezdődött a valódi terepmunka, a borítékok kézbesítése. A tényleges összeírásra október hónapban, 1-től 31-ig került sor, ekkor kellett felkeresnünk a kijelölt 124 címet. Feladatunk gerincét adó, kérdőívet kitöltő családi interjúra mintegy 80 esetben került sor, a többi címen vagy internetes kitöltésre (a vártnál kicsivel magasabb, 25 %-os arányban), vagy önálló kitöltésre került sor, vagy éppen üres telek vagy megváltozott rendeltetés miatt nem kellett összeírni a címet. A végső összesítés szerint 105 hölgyet és 84 urat számoltam össze a körzetben, érdekes módon a többi számlálóbiztos is hasonlót tapasztalt, mármint hogy magasabb a lányok aránya.

Összességében nagyon kellemes élményeket szereztem, szinte kivétel nélkül mindenhol barátságosan és segítőkészen fogadtak az emberek, mindenkivel sikerült megtalálnunk a közös hangot! A legtöbb helyen kellemesen elbeszélgettünk, különösen az idősek veszik szívesen, ha az embernek van ideje meghallgatni őket. Úgyhogy a legtöbb helyről nehezen szabadultam, pedig sietnem kellett, hiszen délután 5-kor tudtam kezdeni a munkát, és hét órakor már teljesen sötét volt, utána már nem szívesen csöngettem be családi házakba. Így a hónapban szinte kivétel nélkül minden este mennem kellett, hogy végezzek, és végül 31-én este az utolsó három cím összeírásával sikerült befejeznem a feladatot.

Az is nagyon szépen kijött, hogy Zalaegerszeg milyen kicsi település: hiába lakom a város másik végén, nagyon sok ismerőssel találkoztam a házak lakói között, és az ismeretlenekkel is pillanatok alatt sikerült találni közös ismerősöket, közös pontokat az életünkben. Örülök, hogy jelentkeztem erre a feladatra, nagyon nagy kedvvel csináltam és sok kellemes élményt szereztem népszámlálóként!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.